Gyöngéddé érik
Szeretlek, te örökifjú kedves, mint forduló föld a lét tavaszát - hűs szerelmének újult magzatát - ha hó alól már élni ébredez'.tovább
View ArticleIllatod őrzöm
„Vállamra ömlik a langyos végtelen.” Még átjár a lüktető, könnyed reszketés, de éled az öntudat, s a kábult szenvedély a lehulló hajnallal mögöttem marad.tovább
View ArticleMúlhatatlan
(szabálytalan rondó)Örökbecsű, gyönyörű valóság minden egyes ébredés után emlékekre révedni veled: nekivágni hegygerincnek, szirtnek,és úgy szárnyalni, mint a sas-madár.tovább
View ArticleSzéthullt szirmok
*„Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.” A lépcsőre ültél, s az éjszakába beleborzongott a hiú remény, tűnt szerelmünk hűvös némasága. Fáztam, pedig pattogott a tűz a kályhában.tovább
View ArticleSzeretnélek
Szeretnélek kibontani bánatod páncéljából, végre, hozzád hajolva lelkedhez érni, tavaszt igézni a fagyos télre!tovább
View ArticleNélküled
hallgatás lopózott közénk zongorafutam rezzent át a csendenólomlábakon állt a perc velünk fáztamtovább
View ArticleGyöngéddé érik
Szeretlek, te örökifjú kedves, mint forduló föld a lét tavaszát - hűs szerelmének újult magzatát - ha hó alól már élni ébredez'.tovább
View ArticleIllatod őrzöm
„Vállamra ömlik a langyos végtelen.” Még átjár a lüktető, könnyed reszketés, de éled az öntudat, s a kábult szenvedély a lehulló hajnallal mögöttem marad.tovább
View ArticleMúlhatatlan
(szabálytalan rondó)Örökbecsű, gyönyörű valóság minden egyes ébredés után emlékekre révedni veled: nekivágni hegygerincnek, szirtnek,és úgy szárnyalni, mint a sas-madár.tovább
View ArticleSzéthullt szirmok
*„Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.” A lépcsőre ültél, s az éjszakába beleborzongott a hiú remény, tűnt szerelmünk hűvös némasága. Fáztam, pedig pattogott a tűz a kályhában.tovább
View ArticleSzeretnélek
Szeretnélek kibontani bánatod páncéljából, végre, hozzád hajolva lelkedhez érni, tavaszt igézni a fagyos télre!tovább
View ArticleNélküled
hallgatás lopózott közénk zongorafutam rezzent át a csendenólomlábakon állt a perc velünk fáztamtovább
View ArticleGyöngéddé érik
Szeretlek, te örökifjú kedves, mint forduló föld a lét tavaszát - hűs szerelmének újult magzatát - ha hó alól már élni ébredez'. A Gyöngéddé érik bejegyzés először Szerelmes versek-én jelent meg.
View ArticleIllatod őrzöm
„Vállamra ömlik a langyos végtelen.” Még átjár a lüktető, könnyed reszketés, de éled az öntudat, s a kábult szenvedély a lehulló hajnallal mögöttem marad. A Illatod őrzöm bejegyzés először Szerelmes...
View ArticleMúlhatatlan
(szabálytalan rondó) Örökbecsű, gyönyörű valóság minden egyes ébredés után emlékekre révedni veled: nekivágni hegygerincnek, szirtnek, és úgy szárnyalni, mint a sas-madár. A Múlhatatlan bejegyzés...
View ArticleSzéthullt szirmok
*„Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.” A lépcsőre ültél, s az éjszakába beleborzongott a hiú remény, tűnt szerelmünk hűvös némasága. Fáztam, pedig pattogott a tűz a kályhában. A Széthullt szirmok...
View ArticleSzeretnélek
Szeretnélek kibontani bánatod páncéljából, végre, hozzád hajolva lelkedhez érni, tavaszt igézni a fagyos télre! A Szeretnélek bejegyzés először Szerelmes versek-én jelent meg.
View ArticleNélküled
hallgatás lopózott közénk zongorafutam rezzent át a csenden ólomlábakon állt a perc velünk fáztam A Nélküled bejegyzés először Szerelmes versek-én jelent meg.
View Article
